Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


28.rész

2010.01.10
Két nappal később, Zoé lesz ami lesz alapon tárcsázta Bob Hunter számát. Nem volt biztos benne, hogy jól teszi, hogy nem szól az apjának, de minél előbb túl akart esni ezen a kínos beszélgetésen. Ha már megígérte Brunonak.
-         Egen?
-         Bob? Itt Zoé Irvine.
-         Egy kérdésem van! – dörmögött bele az öreg a telefonba.
-         Igen? – Zuzu ennél jobban összezavarodva már nem is lehetett volna.
-         Miért vártál ezzel a hívással majdnem fél évet?
-         Hogyan?
-         Gyere el a következő versenyre a rockinghami pályára. Megbeszéljük a dolgot, és megnézheted a barátodat is. Ápr.21. Itt legyél!
-         Oké, de… - Befejezni a mondatot nem tudta, mert Bob régi szokásához híven, kiszállt a beszélgetésből. Hiába, nem szereti a felesleges beszédet.
 
 
 
 
 
Egy héttel később úton voltak a pályára, a kocsiban nem sok szó esett közte és Eddie között. Nem mintha összevesztek volna, csak éppen tanulnia kellett. Amióta hazajött Johannesburgból egy előkelő magániskola egyéni tanrendes tanulója lett. Havonta tett le vizsgákat, és most éppen a portugálra készült. Fogalma sem volt róla, hogy minek kell ezt a nyelvet tanulnia. Ráadásul nem is tudott szinte semmit.
-         Jézus Krisztus, Zuzu, hogyan fogsz így levizsgázni! – sóhajtott az apja, mikor már megunta lánya nyökögését hallgatni, ami egyébként olvasás lett volna.
-         Nem tehetek róla, csak négy hónapja kezdtem el. Miért nem lehet itt is franciát, vagy németet választani?
-         Mikor lesz a vizsga?
-         Két hét múlva.
-         Mi? Addigra ezt nem tudod bepótolni!
-         Majd viszek pár dedikált Barrichello meg Massa képet a tanárnak. Gerhard megígérte, hogy szerez. – vigyorgott.
-         Jellemző! – húzta el a száját Eddie, miközben bekanyarodott a pálya parkolója felé.
-         Hé, ott van Henry! – úgy kiabált, hogy az apja majd megsüketült.
-         Zuzu! Ne üvölts, úgysem hallja!
-         Én itt kiszállok, amíg te parkolsz, jó? Bent találkozunk. – Még mielőtt a férfi válaszolhatott volna, becsapta a kocsi ajtaját, és rohant a boxok felé.
-         Szívesen kislányom!
A verseny elég izgalmas volt, Henry futotta a leggyorsabb kört, és az ötödik helyen végzett. Zoé megismerkedett Steve és David Robertsonnal, úgymond Surtees főnökeivel. Ami nagyon meglepte, hogy a két férfi, úgy üdvözölte őt, mintha már rég ismerték volna.
            - David Robertson. Örvendek.
- Hello! Steve. Tegeződjünk, jó? Henry már sokat mesélt rólad! – nyújtott kezet a fiatalabbik Robertson is.
- Hello! Gondolom a többit pedig a pletyka lapokból ollóztad össze. – válaszolta Zoé, mire mögötte valaki kuncogni kezdett. Megfordult és Kimi Raikkonent pillantotta meg.
            - Hello! Kimi Raikkonen. Mit szólsz a barátodhoz?
            - Fantasztikus, mint mindig, és persze a kocsija sem rossz. – nyújtott kezet neki Irvine.
            - Ezt akartam hallani! – nevetett kajánul Steve.
-Ok. Elmegyek, megkeresem Huntert, elvégre ő hívott. Majd még találkozunk. Sziasztok!
- Nem kell ennyire sietni! – szólt utána Steve. – Az ő csapatában nincs hely! – Zoé visszafordult, és megrázta a fejét, jelezve, hogy nem érti.
- Nálunk viszont lenne egy. – folytatta Raikkonen. – Ki a menedzsered? Beszélnék vele.
- Nekem olyanom nincs.
- Máris egy fokkal szimpatikusabb lettél! – mosolygott rá Kimi.
- Honnan indultam, a nulláról? – vágott vissza a lány.
- Az titok! – nevetett a finn. – Keressük meg apádat, aztán csapjunk bele! Utálok tárgyalósdit játszani! - Mindannyian megindultak a csapat főhadiszállása felé.
Öten ülték körbe a tárgyalóasztalt, és ebből ketten szemmel láthatóan nagyon unatkoztak. Kimi szeme majdnem leragadt, Zoé pedig körülbelül 10 perc után elvesztette a fonalat, és azzal volt elfoglalva, hogy a fejét tekergette körbe-körbe.
-         Értsd meg, Thruxtonig már csak két hét van, fiam! Nem fogja megkapni az engedélyeket! – magyarázta David Robertson.
-         Dehogynem! Én is három nap alatt csináltam meg az összes tesztet annak idején! – ébredt fel Raikkonen, és egy nagyot nyújtózkodott. - És az a szuper licenc volt.
-         De az más volt, te nem voltál eltiltva! Itt még a brit Nemzeti Motorsport Szövetségtől kezdve, a FIA-ig mindenkinek rá kell bólintania a dologra. Ehhez kevés két hét. – magyarázta Eddie.
-         Márpedig nekünk két hét múlva Zoé kell. Dixonnal még egy verseny, és vége az idegeimnek. – jegyezte meg epésen Steve.
-         Neked, mi a véleményed? – intézte a kérdést Kimi a jövendőbeli pilótája felé.
-         Van nálad dedikált kép? Azt hiszem az angol tanárom nagy rajongód. Jól jönne egy-két jeles osztályzat. – kérdezte nagy boci szemekkel Irvine.

Kép

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 

Profilkép



Utolsó kép


Elérhetőség

zoeoldal@freemail.hu

zoeoldal@freemail.hu



Statisztika

Online: 1
Összes: 188303
Hónap: 1807
Nap: 23